Mit szeretne, és mit nem szeretne látni a bíró a versenyen?
Az első és legfontosabb - ami egyébként rögtön, mindenki számára szembetűnő - a ló állapota. Nyugodt, elengedett, a lovasra figyelő és nem a környezetével vagy éppen a lovasával küzdő ló, amit minden versenyszámban keres a bíró szeme.
A bemelegítés során gyakran kétségbe esnek és “belevesznek” a lovasok egy- egy feladat javításába (aminek egyébként otthon kellene megtörténnie, a versenyen ez már esélytelen), miközben figyelmen kívül hagyják a lovuk mentális állapotát vagy éppen nem tudják azt megfelelő módon befolyásolni. A bíró minden esetben a ló alapállapotából indul ki a pontozáskor, tehát a bemelegítés során érdemes elsősorban erre koncentrálni.
Mitől lehet feszes, ideges a ló?
A megszokottól eltérő környezet egy menekülő állat számára mindig stressz forrás. A változást meg kell tanulnia mentálisan és érzelmileg is kezelni mind a lovasnak, mind a lónak. Erre megvannak a megfelelő technikák, ha ezt nem ismered, kérj edzői segítséget!
A lovas állapota ugyancsak nagyon szembetűnő, ami sokszor egyben a ló tükre is. Az izgulás a versenyzés vele járója, ezért senki nem kap hibapontot, viszont gyakran gátolja a lovast a problémák azonnali és helyes kezelésében, amire viszont kifejezetten odafigyel a bíró. Az, hogy észreveszi-e a lovas és megfelelően korrigálja az esetleges hibákat sokkal fontosabb egy bírónak, mint maga a hiba elkövetése.
A bíró a problémák/hibák javításából tudja felmérni a lovas tudását, felkészültségét.
Nagyon lényeges dolog, hogy a versenyszámok feladataiban bizonyos rutint mutasson a ló/lovas páros, hamar kitűnik, még ha az akadály közben hibázik is a lovas, hogy egyébként gyakorolt-e vagy csak pár alkalommal ismerkedett a feladattal. Ez a díjlovas négyszögben való programlovaglásra is igaz.
Egy biztos, a bírónál jobban senki nem izgul, hogy a csengőt csak egyszer kelljen megszólaltatni minden lovasnak….