1 lovas, 1 verseny, 2 ló

Első verseny egy lóval, második verseny két lóval. És mielőtt bárki megkérdezné, nem, nem lesz harmadik ló.

Eseménydús hét után indultunk el a versenyre, kissé kimerülten, de ahogy egyre közeledtünk, úgy egyre inkább éreztem, ahogy a verseny hangulata eláraszt és feltölt! Érkezéskor a Fekete Lovastanya látványa volt a hab a tortát.

Szuper szállást kaptak a lovaink, kellemes hangulat vette körül az egész helyet. Mindenki mosolyogva fogadott, úgyhogy egyből otthon éreztük magunkat. Este elméleti előadást tartott a csapatnak Fekete Benő. Inspiráló volt hallgatni. Logikus volt és letisztult, ahogy a marhákról beszélt. Mindenkinek ajánlom legalább egyszer meghallgatni!

Szombaton a díjlovas programot, Dariussal kezdtem, voltak kétségeim vele kapcsolatban, hiszen neki ez volt az első versenye, de végül igazán remekül szerepelt.
Remélem jövőre már a ló tulajdonosa, Kornel Steiner indul vele!

Második köröm Becsével sajnos kicsit feszesebbre sikerült, mint szerettem volna, ennek okát, nyilván megint magamban keresem...

Aminek nagyon örültem, hogy a vágta beugratás már szépen ment. Nem olyan volt, mint egy gyorsvonat, ami kanyarban kisiklik.

Nap végén büszkén néztem végig a két feketén!

Vasárnap, hajnalban, még ködbe burkolózott a lovastanya, de mi már a lovakat pucoltuk, fontuk, bár én fejben inkább az akadálypálya vonalvezetését memorizáltam. Ekkor érkezett meg a legjobb pálya bejáró társam Petra Divják. Ez egy fontos pillanat nekem / nekünk! Hiszen sajátos technikánk, hogy mesét rendelünk a pályarajzhoz.

Például:

1. Kezdésnek kinyitom a kaput
2. Aztán megnézem a karámot, hogy minden rendben van-e
3. Elmegyek a bikaért
4. Akivel, aztán átkelünk a hídon
5. Hogy végül bevigyem a karámba…..és így tovább

Ez sokkal könnyebbé teszi, lovon ülve már csak mosolygok a mesén és nem azon stresszelek hogy "jajj mi is a következő akadály?!" A mesét kétszer jártam be, mindkét ló csodás pályát ment! Igazán elégedett voltam Velük!

Talán jövőre már A kategóriában is kipróbáljuk magunkat.

A hétvége eredménye végül egy 2. és egy 3. hely lett! Becsének ezen felül, volt még egy növendék lovasa is, Verus személyében, aki nagy lelkesedéssel készült erre a napra, hiszen neki ez volt az első versenye. Szerencsére Becse magabiztos társa volt, így végül egy igazán szép pályát teljesítettek a Gyermek I. kategóriában!
Jövőre pedig már a következő kategória a cél!

Nap végére zárásként Marhaterelés bemutatót láthattunk, ami még a pálya széléről nézve is magával ragadott. Hogy ezek a bocik milyen furfangosak és meglepően gyorsak tudnak lenni! Na meg a lovak milyen ügyesen megértik, hogy egy kiválasztott egyedet kell elmozgatni.
Alig várom, hogy Becsével kipróbáljuk!

Köszönöm mindenkinek, aki segítségemre volt, a hétvége alatt, legfőképp Steiner Kornélnak alias "Cornelio Barbosanak!"

• Előző
• Tovább