Erdős Réka első munkalovas versenye

Az idei első versenyünkről kérdeztük Erdős Rékát, hogy számoljon be a tapasztalatairól, hiszen első alkalommal vett részt ilyen megmérettetésen.

 Tavaly az edzőtáborok kapcsán ismertük meg a párost, és azóta elképesztő fejlődésen mentek át, hiszen a lovas sok energiát tett bele, hogy fejlessze a tudását, így már nem fél megfogni a szárakat, jól és pontosan tudja korrigálni, segíteni a lovát, ezáltal pedig sokkal kiegyensúlyozottabb a teljesítményük, legyenek akár az akadályok között idegen helyen, akár terepen, ez mindenhol működik!

„Hosszabb téli kihagyást követően kezdtünk bele újra a munkába Marlin Emesével, rengeteg feladatot tanultunk a lovammal a figyelem fókuszálására és az elengedettség fokozására, melyek hatásosságáról terepen jártamban-keltemben rendszeresen meggyőződöm. Új "eszközeinkkel" felfegyverkezve örömmel, de azért izgulva indultunk el Százhalombattára szombat reggel a szakadó esőben. Mármint én izgultam, a lovam a futóról lelépve kettőt szippantott a battai levegőből, fennhangon bejelentette érkezését, majd nyaktól felfelé eltűnt a szénaetetőben a következő másfél napra. Végig kizökkenthetetlenül tette a dolgát, tőle megszokott módon, néha kicsit feszengve, időnként kicsit sietve is, de betéve tudta a leckét, bármelyik otthoni gyakorlatunkat kértük is tőle a két nap alatt, gond nélkül, stabilan teljesítette. Ilyenformán tehát egyedül maradtam a versenylázzal. Szerencsére nem voltam egészen magamra hagyva, egyfelől Emese velünk volt végig, mindent elmagyarázott századszorra rendíthetetlen türelemmel, az utolsó pillanatban is válaszolt a kérdéseimre és nem csak a pályára, hanem az egész hétvégére adott stratégiát. Másfelől pedig a versenytársaim korrepetáltak szombat este díjlovaglásból, versenyszabályokból, zakót adtak (ha kellett volna még komplett versenyruházatot is), sörényt fontak, videóztak és sok-sok jó szóval elláttak, ezúton is hála nektek Kata, Gábor, Bogi 😃

A verseny számomra élvezetesen telt, izgultam a lovaglások előtt, de segített, hogy végig nyugodt és támogató volt a hangulat az egész lovardában, egymásnak szurkoltunk és együtt örültünk mindenki sikerének.

A tavalyi edzőnapokon még akadtak hibák….a garrocha felvételekor eldobtam a szárakat, a féloldalazás rúdját leromboltuk, az akadályok közt esetleges vonalvezetésen döcögtünk - na de majd most!
Az idei tavasz alatt befektetett munka eredményeképpen méltán gondoltam, hogy most aztán már tényleg a versenyen mindent csont nélkül megoldunk.
A stílus akadálypályán egészen a kapuig rendben is voltak a dolgok, ott azonban valamiért ledobta az ékszíjat az agyam és sikerült magunk felé húznom a kapu szárnyát, ahelyett, hogy magamtól elfelé toltam volna. Szerencsére a lovam hozzászokott, hogy hülyeségeket csinálok, így belement a játékba, tehát átmentünk a kaput magunkra húzva, becsuktuk………nem zártak ki, hurrá 😃
Összességében nagyon élveztem a hétvégét, azt előre tudtam, hogy a versenyt megelőző edzőnap jó lesz, hiszen csupa jó arcokból áll a csapat és eddig is mindig szuper volt. A versenyen arra számítottam, hogy összehozunk egy oltári nagy égést, ehhez képest sikerült mind a díjlovaglást, mind pedig a stíluspályát sikeresen abszolválni, valamint kaptunk értékes visszajelzést és bátorító szavakat.
Dolgozunk tovább és várjuk a következő alkalmat!”

• Előző
• Tovább