A kezdő, a munkalovas, a groom és a kacér esete Kiskunfélegyházával.

A kezdő:
Másfél éve lovaglok, amit a COVID miatt 2 gyakorlás után egyből egy saját ló vásárlásával folytattam - sajnos – vagy inkább szerencsére – a lovarda - ahova jártam a COVID előtt - az akkor érvényes szabályok miatt fel kellett, hogy függessze a lovasoktatást.

Így került az oktatóm, a lovam és én magam is Mórra, ahol 2019 májusban elindult a Klasszikus Lovaglás és Idomító Központ - KLIKEdit Kappel vezetésével.

A munkalovas:
A munkalovagláshoz az első fizikai kapcsolódásom az akadályok építésével kezdődött. A KLIK-ben nem voltak még meg a szükséges akadályok, nekem pedig volt némi szabadidőm, így segítő kezet adtam az építéshez. Az még egy nagyon távoli dolognak tűnt, hogy én is meg tudjam lovagolni az akadályokat, de már külső szemlélőként is sokkal könnyebb volt megértenem, hogy miért fontos a ló tökéletes irányítása és a teljes összhang ló és lovas között. Már akkor éreztem, hogy ezt a pályát egy kicsit magamnak is építem.

Körülbelül egy éve lovagoltam, amikor részt vettem az első munkalovas edzésemen. A kaput, a csengőt, az egyszerű szlalomot, a három hordó akadályt próbáltam. Kappel Edit segítségének köszönhetően a sokak által mumusként kezelt kapu akadályt kb. 20 perc után sikeresen meglovagoltam. Így történt, hogy előbb tudtam átmenni a kapun, mint vágtába ugratni a lovam.

A groom:
Az első munkalovas versenyemre groomként utaztam, illetve én húztam le futóval az edzőm és egyben „mindenben bűntársam” lovát. Itt tapasztalhattam meg először a lovas versenyek hangulatát, lebonyolítását és izgalmát. Volt sportolóként nagyon tetszett, a baráti légkör. A „kemény mag” az első érzéseim ellenére nagyon segítőkésznek és befogadónak bizonyult az új érkezőkkel, így velem is.

Az első után nem sokkal következett a második verseny. Itt már annyival nehezedett a feladat, hogy két lovat vittünk, így a groom feladatokból kétszer annyi jutott. Kellett az első nap, hogy kitapasztaljam, mennyivel gyorsabban kell a lovat előkészíteni, ha egy kategórián belül két lovunk is szerepel.

A logisztikai kihívások ellenére Dariusz lovam az E kategóriában Alexandra L. Halász kiváló lovaglásának köszönhetően a stílus akadálypályán a mezőny legmagasabb pontszámát gyűjtötte be az első versenyén. Nagyon büszke voltam mindkettőjükre, hiszen Dariuszt nagyrészt én lovagoltam és ezek szerint nem tudtam nagyon elrontani és Axy a feszes menetrend ellenére is jól teljesített mindkét lovon.

A kacér:
Amikor abbahagytam a versenysportot nagyjából akkor eldőlt, hogy már nem szeretnék másokkal versenyezni. Az azóta eltelt években egy-két amatőr futóversenyt leszámítva elkerültem a szervezett keretek közötti fizikai megmérettetéseket. Nem éreztem szükségét, hogy egy listán valakik elé vagy mögé kerüljek a teljesítményem alapján. A munkalovaglás kapcsán viszont az az érzésem, hogy a rendezvények hangulata, felépítése, lebonyolítása akkor adja ki számomra a maximumot, ha versenyzőként veszek részt az eseményeken. Ez nyilván magával hozza azt is, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor szisztematikusabban kell a lovaglásra tekintenem - ha már versenyen indulok, akkor az adott feladatot szeretném majd megfelelően végrehajtani.

Kiskunfélegyháza:
A második verseny színhelye a Fekete lovastanya volt. Amennyire én meg tudom ítélni, a helyszín ideális volt a lovak és lovasok számára is. A pályák, az istálló, a külső boxok, a versenyiroda optimális elhelyezkedése segítette a résztvevőket abban, hogy a lehető legegyszerűbben megoldható legyen a bemelegítés, pályára lépés vagy a levezetés - és a szükséges információ is eljusson időben minden érintetthez. A western lovastanya hangulata a nem feltétlenül western rajongóknak is nagyon hívogató szerintem. Egy hétvégi tereplovaglás, marhatereléssel egybekötve kiváló programnak ígérkezik.

• Előző
• Tovább